A gyász
Seth szemszöge:
Minden az én hibám! Én tehetek róla, hogy meghalt a legjobb barátom. Milyen farkas vagyok, hogy még őt sem tudtam megmenteni? Nem érdemes farkassá változni, ha még a szeretteimet sem tudom megvédeni. Gyászba taszítottam egész La Push-t és még Cullenéket is. Ó Nessie már napok óta nem áll szóba velem. Ki akarna egy gyilkossal beszélni?
- Seth! Ne marcangold már magad! – Kiabált velem Leah. – Nem a te hibád, hogy ezek a rohadékok rátok támadtak. Te csak a dolgodat végezted! Tedd azt most is! Nekem is hiányzik, de nem szabad elhagynod magad. Figyelsz te rám egyáltalán?
- Igen, persze Leah! Köszönöm a támogatásod, de te nem voltál ott. Nem tudod mi történt!
- De igen is tudom! Szerinted nem látom minden pillanatban magam előtt, amit te, mikor farkasok vagyunk? Én is átélem veled együtt! Hiába próbálsz minél kevesebbszer átváltozni, de megteszed. Én tudom! Ráadásul a testvéred vagyok, Seth! Ismerlek. Számomra is sokat jelentett Jacob. Ha valami bajom volt, hozzá mindig mehettem, meghallgatott és foglalkozott mindenkivel.
- Épp ez az! A világ legjobb embere halt meg miattam! – kiabáltam vele. Nem akartam megbántani, de sikerült. Sírva rohant ki a szobámból és dühömben ismét – mint ahogy mostanában többször is – farkassá változtam.
Billy szemszöge:
Nem normális, hogy egy apa a halott fiát gyászolja. Ennek nem kellett volna megtörténnie! Főleg, ha a fiad egy alakváltó, az átlagosnál kétszer tovább kellett volna élnie! Nessie mellett pedig örökké! Szegény lány. El sem tudom képzelni, milyen lehet most neki. Ő volt a legfontosabb a fiam életében és tekintve, hogy ő volt Jake bevésődése egészen biztos vagyok benne, hogy ez fordítva is igaz. Ha a szüleiből indulok ki, elképzelhetetlennek tartja, hogy Jacob nélkül éljen, de azért remélem, nem csinál őrültséget. Jaj, ha jó lenne a lábam, meglátogathatnám. Vajon Seth elvinne hozzá? Tudom, hogy sosem szerettem a Cullen családot, de mióta Bella rámutatott, hogy nem minden olyan, mint amilyennek gondoljuk nagyon megkedveltem őket. Legfőképp Renesmee-t. Neki kéne adnom Jacob kedvenc álomfogóját, hátha attól kicsit jobban érezné magát.
Bella szemszöge:
Hiányzik Jacob! Ő volt a legjobb barátom. Mindig számíthattam rá, még akkor is, mikor Edward elhagyott. Soha nem gondoltam bele, milyen lenne, ha nem lenne velünk. Olyan egyértelmű volt, hogy örökké Nessie-vel és velünk marad. Tudom, hogy voltak nézeteltéréseink még kezdetben, de minden jóra fordult főleg mikor Renesmee megszületett és ő bevésődött. Nála jobb udvarlót el sem képzelhettem volna a lányomnak! Mindig úriember volt, odafigyelt rá és persze tisztelt mindenkit. Az élet teljesen megváltozott nélküle. Mintha kitépték volna egy részem! A legszörnyűbb az, hogy kislányomat még nálam is jobban megviseli Jake halála. Soha nem fogjuk elfelejteni.
- Kopp, kopp! Bejöhetek? – Kérdezte Esme. Vajon mióta állhatott kint úgy, hogy észre sem vettem?
- Hát persze! Te bármikor!
- Jól vagy kicsim? – Őt mindig mások érdekelnek. Nem tudom, hogy csinálja.
- Hát elég nehéz, de megbirkózom vele. Renesmee-ért most jobban aggódom. Bár még így is nagyon hiányzik.
- Megértem. Mi mindig itt leszünk nektek és bármiben számíthattok ránk. Ugye tudod Édesem?
- Igen persze, hogy tudom. Köszönöm. Neked nem hiányzik?
- Tudod, hogy Jake-et az egész család imádta. Mindenkinek hiányzik akkor is, ha nem vallják be. Nekem is és apádnak is. Csak sajnos mi már annyi kedves barátot elveszítettünk, viszont a család mindig itt volt számunkra is és segítettünk egymásnak feldolgozni. Most is az szeretném, ha nektek jobb lenne. Tudom, hogy egy nagyon remek embert vesztettünk el, de örökké velünk marad emlékeinkben.
- Remélem nem fog mindig ennyire fájni a hiánya. Ha tudnék sírni most biztosan azt tenném.
- Igen Drágám. Ez nehéz. Később, ha majd a jó dolgokra emlékszel vissza minden jobb lesz. Vagy legalábbis könnyebb lesz rá gondolnod.
- Köszönöm Anya!
Megöleltem Esme-t aki mindig itt van, ha szükségem van rá. Átbeszélgettük az egész éjszakát, amitől sokkal jobbkedvem lett. Muszáj elérnem, hogy Nessie is jobban érezze magát. Nem mutathatom ki, hogy nekem mennyire rossz!
Edward szemszöge:
Bekövetkezett a legrosszabb dolog, ami valaha történhetett a lányunkkal. Sajnos én nagyon is át tudom élni a fájdalmát gondolatain keresztül és akármennyire utáltam Jacobot, el kell ismernem, rosszul esik az elvesztése. Nagyon fontos volt Renesmee-nek és ezt eddig nem ismertem be. Nem akartam beismerni. Most, hogy már nincs köztünk én is belátom, nagyszerű figura volt és csak azért nem szerettem, mert féltékeny voltam rá. Igen, ez az, féltékeny. Először Bella majd Nessie miatt. Fájt, hogy egy farkas ilyen sokat jelent nekik, pedig ellenségünk kellett volna legyen. Hiányzik. Eddig mindenért őt okoltam, de rá kellett jönnöm, hogy nem lennék ugyanaz az ember/ vámpír, ha ő nem lett volna szerves része létezésem utóbbi szakaszának. Ha mindketten csupán emberek lettünk volna akár még barátok is lehettünk volna. De csak feltételes módban, hiszen a rivalizáció Bella szerelméért akkor is meglett volna nálunk. Igazán sokat köszönhetek neki azért, amiért vigyázott Szerelmemre, amíg én elhagytam, mert azt hittem, neki jobb nélkülem. Ha ő nem lett volna, valószínűleg már mi sem lennénk Bellával, és Renesmee sem létezne. Ahogy a többiek gondolatait olvastam, nem mi vagyunk az egyedüliek akikért, Jacob nagyon sokat tett. Sokat tett a falkájáért és általánosságban mindenkiért. Tudom, sokszor én sem gondoltam rá valami nagy hősként, de egyre bizonyosabb számomra, hogy igenis az volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése